A karma elemzése III.

2009 július 8. | Szerző: Fülöp |

Az előző két részből kitűnik, hogy a karma értelmetlen, vagyis magasabb szellemi értelemmel nem rendelkezik. Így adódik a kérdés, hogy mit gondoljunk felőle, mi a dolgunk vele?

– teljesen mindegy, hogy egy esemény karmikus-e, avagy teljesen előzmény nélküli. Minden felmerült helyzetet meg kell oldani, meg kell válaszolni, ehhez pedig teljesen szükségtelen a múltbamerengő köldöknézés és ábrándozás……Ha valaki azon mereng, hogy a vele történtek karmikusak-e, az a legértelmetlenebb találgatásnak hódol. Mindegy, és nem is lehet tudni.

Buddha egyik példázata szerint a csatában mérgezett nyíllal meglőnek egy főrangú harcost, aki mindaddig nem engedi kivenni a nyilat, amíg nem közlik vele, hogy ki lőtte meg, főrangú, vagy közrendű, van-e neve, mi a származása, rangja, célzott lövés volt-e, avagy véletlen……..mire azonban a válaszokat megkaphatná, meghal. Buddha tanítása egyértelmű: a jelen problémáit itt és most kell megoldani.

–  mivel a karma nem igazságszolgáltatás, nem erkölcsi nevelés, hanem pusztán a tettek következménye, ezért tanulmányozása, mélyebb átgondolása szükségtelen, vagyis a karmát el kell viselni, iránta közömbösnek kell lenni

Buddha erre is válasszal szolgált, amikor egy tolvaj a követőjévé vált, beállt a szerzetesek közé. Amikor átvonultak egy falun, a helybeliek ráismertek a tolvajra, és agyba-főbe verték. A tolvaj megkérdezte Buddhát, hogy mit tegyen. A Mester azt válaszolta, hogy a verés korábbi életmódjának következménye, nem tehet ellene semmit, viselje el. A tóba dobott kavicshoz hasonlóan a következmények is egy idő után kisimulnak, elhalnak. Ha viszont hadakozna ezen következmények ellen, azzal újabb karmát, újabb következményeket szabadítana el. Tehát ne csináljon semmit!