Tömegkarma?

2009 június 21. | Szerző: |

 


A nemrég történt repülőszerencsétlenség nem csak a médiának, és az úgynevezett szakértőknek ad lehetőséget a szereplésre, hanem a léleklátóknak, jósoknak, asztrológusoknak is. A jósok és asztrológusok specialitása pedig köztudottan az, hogy utólag mindig egyértelműnek és törvényszerűnek látják az eseményeket. Az utólagos és visszamenőleges jóslás mindig rendkívül sikeres és egzakt, és nélkülöz is minden olyan homályos általánosságot, amely a még ezután bekövetkező eseményekre vonatkozó prognózisok legfőbb jellemzője.


Az már csak a tragédia körébe tartozik, hogy a hívek szemében az utólagos jóslás is hitelesíti az asztrológiát, a kártyavetést.


A Nők Lapja is helyt adott egy ilyen jellegű cikknek, amelyben az asztrológus arra a kérdésre, hogyan lehetséges egy ilyen tömegszerencsétlenség, a tömegkarma fogalmával vélt magyarázatot adni.


A tömegkarma azt jelentené, hogy az előző életben valamilyen kapcsolatban álló emberek a későbbi élet során közös élményt-eseményt kell hogy átéljenek karmikus okokból. Jelen esetben együttes halált.


De vajon létezik-e a tömegszerencsétlenség? Vajon kapcsolatot jelenthet-e emberek között az, hogy ugyanazon a gépen ülve halnak meg?


Nem.


Valójában még akkor sincs kapcsolat 240 ember között egy repülőn, ha történetesen épségben megérkeznek. De ne is legyünk ennyire emelkedettek! Egy 50 lakásos társasházban még évek múltán sincs kapcsolat az ottlakók között, s ha egy földrengés el is tüntetné mindenestül az épületet, nevetséges lenne tömegkarmáról beszélni olyan emberek esetében, akik talán nem is köszönnek egymásnak, és legfeljebb a teremgarázsban látják egymást olykor.


A katasztrófában megsemmisülő egyén szempontjából, tudatából, élményéből tekintve teljesen lényegtelen, hogy egyedül hal meg, vagy ezer másik ember társaságában.


Tömegszerencsétlenség csakis a kívülállók szemében létezik. A tömegszerencsétlenség nem lelki történés, hanem mennyiségi megközelítés. Csupán felület.


A világban egy adott pillanatban, egymástól távol tízezrek halnak meg, és az ő együttes haláluk semmiben sem különbözik azokétól, akik történetesen egy időben, és egy járműben lelik halálukat.


Talán nem mindegy, hogy akik velem azonos időben haláloznak el, azok tőlem két méterre, vagy kétezer kilométerre vannak? Az ő létük, jelenlétük a beszűkülő és az élettől elszakadó tudat szempontjából lényegtelen.


Ezért mondom, hogy a tömegkarmának így semmi értelme, mert az együttes halál semmit nem ad hozzá az egyén halálához. A tömegkatasztrófa sem más, mint egyéni pusztulások tömege, amelyeket semmi nem köt össze, csak a halál oka és formája.


“Mindenki egyedül hal meg.”


Olyan értelmetlen részletekre már fel se hívnám a figyelmet, hogy egy utasszállító gépen adott számú férőhely található. Hogy pont annyi embernek lett légyen dolga egymással valamely előző életben, ahány ülés a gépen van, ez több mint hajmeresztő! Ha mondjuk a tömegkarma szerint 43 emberrel többnek kellene egyszerre és együtt meghalnia, és ennyi ugyebár már nem fér a repülőre, akkor vonatszerencsétlenségben fognak kimúlni?


És egyáltalán! Vajon milyen élmény, közös tevékenység ítélhet több száz embert arra, hogy ugyanazt a halált és ugyanakkor kelljen átélniük?


Még ha el is fogadom azt, hogy az egymáshoz kapcsolódó emberek karmikus kötődés révén a következő életben is találkoznak, akkor is azt kell mondanom, hogy nagyon szűk körre, legfeljebb (és akkor már sokat mondok) pár tucat emberre terjedhet ki olyan intenzív kapcsolódás, amely életeken is átívelhet. Már csak elméletileg is kizárt, hogy százak olyan kapcsolatban álljanak egymással, amely ennyire meghatározó közös sorsot, közös halált eredményez.


Miért kell a szellemi világba, törvénybe, fensőbb értelembe vetett hitnek ilyen igénytelennek lennie? Miért? Miért nem szeretnek gondolkodni, kérdezni az emberek? Miért elég nekik az üres és felszínes válasz?


Azt is mondja az asztrológus, hogy a repülő felszállási helyén a csillagok állása előrevetíti (mármint utólag vetíti előre) a katasztrófát.


Ugyan-ugyan! Valaki magyarázza meg nekem, hogy a repülőtér feletti konstelláció miért és hogyan írja felül a repülési útvonal feletti konstellációt? Nem önkényes ez? Nem önkényes, hogy rábökünk a repülő létének és pályafutásának egy pontja felett az égboltra, és azzal magyarázzuk a sorsát?


Miért a reptér? Végső soron a repülőnek a legtöbb reptér csupán állomás. Mielőtt onnan elindul, máshonnan száll fel. Ha pedig a reptér feletti konstelláció dominál, és egy adott időszakban akár több tucat repülő is fel- és leszállhat, akkor nem kellene több repülőnek is lezuhannia?


Vagy talán a gépeknek is van csillagjegyük? De ha van, akkor az nem a “születésükkel” függ össze? 


Egyáltalán, egy csillagképnek mekkora a hatósugara? Mert felteszem, hogy száz és ezer kilométereken azért nem ugyanaz a konstelláció lebeg az égen! Minél kiterjedtebb katasztrófával van dolgunk (mondjuk egy cunamival), annál egyöntetűbb csillagkép kell hogy legyen több tízezer négyzetkilométeres terület felett!


Nem gondolom, hogy a hitnek feltétlenül értelmetlen babonákban kell kifejeződnie………


Azt gondolom, hogy az asztrológia jelképrendszer, amely segíthet másként megérteni a világot. De ha már világmagyarázattá válik, és minden konkrét jelenséget vissza akar vezetni a csillagokra, akkor babonává, áltudománnyá, valláspótlékká válik.


Amikor az asztrológia megszületett, még távolról sem alkalmazták egyéni sorsok felderítésére, és abban a formájában hajlok rá, hogy közelebb is állt a lényegéhez.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!